A mai nap a furcsaságok napja. Botka is nagyot villantott. Elárulta a ’18-as választások sikerének titkát:
Álljon be mindenki mögé, kivéve Gyurcsányt, de nem kivéve a DK-t.
Nagyvonalúnak nevezte a javaslatát, ami nagyjából így hangzik:
- legyen közös lista, és közös jelölteket indítsanak a 106 egyéni választókerületben;
- cserébe az MSZP biztos parlamenti jelenlétet ajánl nekik, sőt, Botka azt is mondta, hogy „minden pártnak saját frakciója lehet, koalíciós kormányzásra készülünk”.
Ráadásul az MSZP belemegy abba, hogy a pártok az elmúlt fél év közvélemény-kutatási eredményeinek arányában osztozzanak a listás helyeken. Az ajánlat szerint:
- az MSZP-seké lenne a listás helyek 51 százaléka, a maradékon a többi párt osztozna:
- DK-nak 17 százalék jutna,
- az LMP-nek 13,
- Momentumnak 8,
- Együttnek 6,
- a Liberálisoknak 3 és
- a Párbeszédnek 2 százaléknyi listás hely jutna.
Ez a fajta összefogás Mesterházi Attilának sem sikerült, pedig akkor még jóval nagyobb támogatottsággal bírt az MSZP.
Megint az a forgatókönyv, mint 4 évvel ezelőtt. A magukat ellenzékinek nevező pártok egy olyan megállapodásra készülnek, aminek nincs jövője. A Momentum és az LMP egyáltalán nem akar egyezkedni, a PM csak akkor, ha az MSZP rendezi a viszonyát a többiekkel, az Együtt sem egyezkedne az MSZP-vel.
Van egy olyan érzésem, hogy nem akarnak ők semmiféle változást. Mert így baromira jó nekik. Nem kell semmit sem csinálniuk, csak felveszik a havi „kis” pénzüket, cserébe pedig bemennek a Fővárosi Nagycirkuszba, elnézést, a Parlamentbe és igazolják, hogy itten igenis demokrácia van. És ezt annyira élvezik, hogy nem akarnak ezen változtatni. Az elmúlt hétévben semmit nem tudtak elérni, lehet, hogy nem is akartak, de az biztos, hogy
Botka ma adott egy marha nagy pofont az esélyeinknek. Köszönjük meg neki, hogy ennyit jelent az ellenzéknek az országunk…